Bírói kényszernyugdíjazás

Olvasom, hogy az Alkotmánybíróság majd a mai napon, a cikk megjelenéséhez képest későbbi időpontban kihirdetendő határozatában alkotmányellenesnek fogja találni az Alaptörvény azon rendelkezését, hogy a "bírák szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn",

Több, igencsak érdekes és jogos kérdés vetődik fel?

1. Honnan tudja a sajtó a bíróság döntését, a kihirdetése előtt? Ki az aki ezeket a nem nyilvános információkat kiszivárogtatta? Nem kéne jól felelősségre vonni azt az alkotmánybírót, aki a döntés kihirdetése előtt kiszivárogtatta a döntés  tartalmát? Ha nem alkotmánybíró volt az illető, akkor az  alkalmazottat nem  kellene-e titoksértésre hivatkozással azonnal hatállyal szép magas ívben kirúgni állami állásából?

2. A kérdés nem az, hogy a bírókat korai nyugdíjba kényszerítik vagy sem! Könyörgöm  végre valaki vegye már a fáradtságot, nézzen már utána, a bírók, akiknek most a szolgálati jogviszonyát megszüntetik,  - egy, általam személyesen ismert kivétellel-  mind-mind már nyugdíjasok voltak! Azaz, amikor lehetett, elmentek nyugdíjba, majd teljes korábbi fizetéssel és addigi vezető pozíciójuk megtartásával tovább dolgoztak.
Teccik érteni?
Nyugdíjasként!
Nyugdíjat és fizetést, vezető pótlékot és egyéb juttatásukat megtartva, iszonyatos összegekért lanyhuló munkakedvvel ám töretlen hatalommal ott maradtak. Maradhattak még legalább egy évtizedig! Értitek akár több mint tíz évig is....

Az már megint más kérdés, hogy  az ügyészségen is ugyanez a szisztéma volt, és a most hatvankét évet elért vagy korábban betöltött (amúgy szintén  nyugdíjat is igénybe vevő) ügyészek szolgáltai jogviszonyát is ugyanúgy megszüntették. CSAKHOGY aki nem vette igénybe a felmentési idejét, hanem végigdolgozta, annak pénzbeli plusz ellenszolgáltatást fizetett az ügyészség és  az ügyészségen kidolgozták a még munkaképes és továbbra is dolgozni akaró ügyészek továbbfoglalkoztatási rendszerét.  A szolgáltai jogviszony megszüntetése után visszaalkalmazzák a volt ügyészt valamifajta tanácsadói tisztségre, és minden háttér munkában részt vehetnek, de tárgyalniuk nem kell/lehet. Így aztán akár csökkentett munkaidőben, kevesebb felelősséggel kevesebb  munkával, nyugdíj mellett, kevesebb pénzért tovább dolgozhatnak. Hát az ügyészek ezért nem lázadoznak és nem fordulnak strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához!

Nem értem, hogy a bírákat miért ne lehetne visszaalkalmazni bírósági titkári jogkörrel akár senior bírósági tanácsadóként azokra a munkákra, amiket nem kinevezett bíróként lehet csak elvégezni? Hisz a bíróságokon mindig rengeteg munka van, és van csomó olyan feladat, amit nem a tényleges bíróknak lehet csak elvégezni, és ebben még tárgyalási lehetőség is van, hiszen a szabálysértési ügyeket  példáu bírósági titkárok tárgyalják.

3. Nagy kérdés, hogy ha  az Alkotmánybíróság kimondja az Alaptörvény alkotmányellenességét akkor mihez képest lesz alkotmányellenes az alaptörvény...?


2012. július 17.


Itt van a megszületett Alkotmánybírósági döntés, a különvéleményekkel együtt. 
A szavazás során egyenlő arányban voltak a támogató és ellenző szavazatok, végül az Alkotmánybíróság elnökének Dr. Paczolay Péternek a szavazata döntött.
Nagyon tanulságos a különvéleményeket áttekinteni.


http://www.mkab.hu/download.php?h=178