Extrémül hangzik ugye?
Pedig igaz. Mármint a tiltakozás. A nyugdíjkorhatárt viszont nem szállították le!
A tiltakozót arra hivatkoznak, hogy az ítélkezés a nyugdíjba küldött bírák nélkül megállna, 228 bírót kéne nyugdíjba küldeni a jövő év elejéig, majd 2013-ig további 56 főt.
A magyarországi jogi karok évi 4.000.-főt képeznek jogásszá.
A bíróságok tele vannak fiatal, szakvizsgázott bírósági titkárokkal, akik arra várnak, hogy kihalásos alapon, ürüljön már meg végre egy bírói státusz...
A bírák tiltakoznak az ellen, hogy nekik is csak a nyugdíjkorhatár betöltéséig kell, illetve lehet dolgozni.
Na nézzük csak miért is ez a 'fenenagy' tiltakozás?
Mire köteles a bíró?
Lássuk A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény ide vonatkozó részét:
34. § (1) A bíró munkaideje heti 40 óra.
(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.
35. § (1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére.
(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.
36. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke - az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon.
(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.
(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.
37. § A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.
Milyen juttatásokat kap egy bíró?
Nézzük a szabadságot:
38. § (1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.
(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.
(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.
Lássuk a fizetését!
101. § (1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
A bíró illetménye alapilletményből és pótlékból áll.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2009. évben 356 000 forint volt. A 10. fizetési fokozat (ha az 1 fokozatot 1, akkor) 1,55
Beosztási pótlék.: az 1 fizetési fokozat 20-60 % közötti összeg
Vezetői pótlék: az 1 fizetési fokozat 15-120 % közötti összeg
Ügyeleti készenléti díj: Ügyelet esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.
Idegennyelv ismereti pótlék: az 1 fizetési fokozat összegének 4-8 %
Kirendelési díj: közlekedési és szállásköltség valamint napidíj
Külön juttatás: mindene évben egy havi illetménye illeti meg ezen a címen
Jubileumi jutalom: 25 év után 2 havi, 30 év után 3 havi 40 év után 5 havi illetménye illeti meg
Ruhapénz: naptári évenként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg 25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés
Étkezési hozzájárulás: 1 fizetési fokozat szerinti összeg 2 %
Egyéb adható juttatások:
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás,
c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.
Az infláció követés is egészen kiválóan működik, 1998-ban az 1. fizetési fokozat 160.000.-Ft. volt. A fizetési fokozat összegét minden éveben a költségvetés tartalmazza. (Igaz, hogy a 2011 évi illetmény a 2008 évi szinten van befagyasztva. Azaz ma is 356.000.-Ft.)
Hát kérdem én, nem érdemes ezért a kis összegért tiltakozni?
És akkor még nem szóltunk egy szót sem a hatalomról, ami egy bírót övez, az élet-halál fölötti döntés jogáról, mert lássuk csak be bátran, hogy a halálbüntetést ugyan eltörölték, de egy-egy polgári perben nem lehet-e olyan döntést hozni, amely az egyik peres felet egy életre ellehetetleníti anyagilag, erkölcsileg, emberileg, érzelmileg?
Miért van az, hogy a hatvan éves tesco áruházi árufeltöltők tiltakozását nem halljuk, hogy nem-nem, nem akarunk még hatvankét évesen nyugdíjba menni?
Csakhogy arról nem beszél senki, hogy nem arról van szó, hogy leszállítanák a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezések eddig is vonatkoztak a bírókra ( és ügyészekreés egyéb állami alkalmazottra is) de ott volt a lehetőség, hogy nyugdíj megállapítása után lehetőségük volt a továbbdolgozásra, hetven éves korukig.
Ja és persze, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, az persze, elment ám nyugdíjba! És az állam meg persze, a számlájára utalja a nyugdíját, ő meg persze, tovább dolgozik, és persze, kapja a teljes fizetését, de persze, abból már nem kell annyi járulékos fizetnie, mert ugye ő már nyugdíjas... Így akkora jövedelemmel ülnek ott a nyugdíjkorhatárt betöltött bírók a pulpituson, hogy csak na.
Mivel nem fizetnek nyugdíjjárulékot ebből a nyugdíjazás után a továbbdolgozás miatt felvett jövedelemből, ugyebár nem lesz magasabb a nyugdíja sem...
Itt tehát nem arról van szó, hogy az a baj, hogy el kell menniük nyugdíjba, mert eddig is gondosan elmentek, hanem az, hogy a nyugdíj mellett nem dolgozhat tovább!
Így már azért jelentősen más a helyzet, ugye? Na ha arról lenne szó, hogy hetven éves korukig kell dolgozniuk a fizetésükért, na akkor törne csak ki rendesen a lázongás.
(Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én ismerek egy olyan bírót, aki bár elérte már a korosztályára vonatkozó nyugdíjkorhatárt, nem vette igénybe a nyugdíjba, ő "csak" a fizetéséért dolgozik és amikor kérdeztem, hogy miért nem használta ki ezt a jelentős anyagi haszonnal járó lehetőséget, egyszerűen csak annyit mondott, hogy azért mert, lehet, hogy jogszerű, de ez szerinte nem tisztességes. Hát igen. Azért van ilyen bíró is!)
*******
Dr. Ravasz László a Csongrád Megyei Bíróság polgári ügyszakban, gazdasági szakágban dolgozó bírája tanulságos és roppant érdekes cikkét olvassátok el. A bírói függetlenség belülről fakadó korlátairól és a becsontosodott megszokásokról ír. Tudtuk ezt mi is, innen kívülről, de beszélni nem lehetett róla. Jó dolog, hogy ezt a fiatalabb korosztály belülről is látja, és szót is emel ellene.
Itt is látszik, hogy mennyire igaz az, hogy az ember a saját bőrén érzi meg igazán, ha egy rendszer nem, vagy rosszul működik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése