Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Ahogy a világ nekem mutatja magát. Rózsaszín szemüveg nélkül.
Magamról
Blogarchívum
Olvasók
Rendszeres olvasók
Feedjit
Akiket kedvelek:
Címkék
- én (214)
- tévé (37)
- bíróság (36)
- Adria (29)
- búvárkodás (29)
- hivatalok packázásai (27)
- átverés (27)
- nyaralás (23)
- gyereknevelés (20)
- közlekedés (18)
- cicaság (17)
- család (17)
- beteg (16)
- internet (16)
- tél (16)
- no comment (13)
- telefon (13)
- kanári-szigetek (12)
- költözés (12)
- állami szívatás (12)
- csalódás (10)
- Egyiptom (9)
- tavasz (9)
- út (9)
- Vörös tenger (8)
- externet (8)
- pénz (7)
- Belgium (6)
- felelősség (6)
- tájékoztatás szabadossága (6)
- balaton (5)
- cégbíróság (5)
- ice dsl (5)
- málta (5)
- adóamnesztia (3)
5 megjegyzés:
Bosszantó látni akár az ő műsorában, akár kabaré műsorokban a falun élők megjelenítését ruházatban, beszédben.
A leparasztozást részemről nem érzem sértőnek, mert az én paraszt felmenőim között voltak értelmes, a világ dolgairól tájékozott emberek.
Ma is áll a mondás: "józan, paraszt ésszel..."
Igen, ez kb. ennyit érdemel (két mondat) vagy ennyit sem. Nekem ennyit sem. Évek óta a hányinger kerülget az idióta tahójától.... Csak néha foglalkoznak vele a bulvárszélen, és óhatatlanul is látom. Látni és nézni - még jó hogy két különböző dolog. Látod, én máris többet írtam, mint Te! :)))))))))))))
@idamama: nem is az az én bajom, hogy a parasztemberek úgy beszélnek, ahogyan.A Debrecen környéki zárt e-val beszélés, vagy a szögedi ö-zés, vagy a salgótarjáni á-zás azt a környéket jellemzi, ott ez természetes. Hanem azt utálom, ha valaki jópofinak gondolja magát attól, ha úrigyerek létére elkezd archaizált parasztosan fogalmazni és tájszólásban beszélni- ráadásul rosszul. Ez nem vicces.
(Ugyanúgy az sem, ha valaki a cigány beszédet utánozza)
Szia!
Erről, nekem az egyik (magyar nyelvvel foglalkozó) tanárnőm jut eszembe a főiskoláról. Azt a feladatot adta, hogy hangosan olvassunk fel egy szöveget. Azért kaptam rosszabb jegyet mert több évtidednyi tájszólást nem felejtettem el két hét alatt, ami a szöveg tanulmányozására adva volt. Ráadásul a tanárnő nagyon afektálva beszélt.
Szia Manó, az affektálás se jobb egy szálat se, az erőltetett és rosszul használt tájszólásnál. Én valahányszor Debrecenbe megyek, olyan örömmel hallgatom azokat a szép zárt é-ket, vagy ha Szegedre érek, akkor a piacon a helyiek és a dorozsmai szögediek beszélgetése mindig élvezetes számomra.
Megjegyzés küldése