Lehet még jó idő, de már nem lesz kánikula. Tudunk levegőt venni, nem fog csurogni az izzadság a hátunk közepén és a lábunk szárán, a hajunk se lóg majd csapzottan összeizzadtan, és éjszaka sem kell már arra ébredni, hogy véletlenül ránk került a takaró, és egy adtamerő víz mindenünk. Nem kell a légkondi zümmögését, netán zörgését hallgatni, lehet nyitott ablak mellett lenni, mélykék lesz az ég, fehér habos felhőkkel.
Lehet még meleg, de nappal nem lesz sokkal melegebb az ideális huszonöt foknál, és éjszakára biztosan húsz fok alá süllyed a hőmérséklet, a dinnye még éppen jó, de nem teleik bele két hét és annak is kitelik ideje.
Megjelentek a piacon az első pirosba hajló érett zöldpaprikák és piroslik a szabadföldi paradicsom is.
Nálunk is az erkélyen.
Az az egyetlen egy ami a két tő paradicsomfán megtermett.
Mégiscsak úgy áll tehát a dolog, hogy az első, őszi fagyokat nem bevárva beérik a saját termésű paradicsomunk. Igaz, hogy csak egy, de az a miénk!Tudja valaki, hogy miért nem nő rajta több? Vagy ebben a válságos időben a paradicsom is úgy gondolja, jó ha ezt az egyet felneveli?
3 megjegyzés:
hát úgy látom, hogy több tő van nagyon közel egymáshoz, és ezek olyan 30 centire szeretnek lenni (nálam ahol több van egy cserépben, azok nem teremnek, ahol csak egy vagy kettő, azok bőven, ugyanabból a magból, ugyanolyan földben).
Kettő van egy cserépben.
Most akkor még a nyár utsó pillanatára az egyik tövet kiveszem mindegyik cserépből. És a cserepeket is elveszem egymás mellől.:)
hehe, nálunk a gyereknek uborkája termett az erkélyen! :)
kgt
Megjegyzés küldése