Hírhajhász 2. A sajtó felelőssége

Olvasom az új hírt, a DVSC futballistája által elgázolt férfi erősen ittas volt. ( ez praktice azt jelenti, hogy kifejezetten részeg volt, kb. fél liter tömény elfogyasztása után kerülhet egy átlagos ember ilyen állapotba.)

Nyilatkozza a nővére, hogy a testvére gyógyult alkoholista, de ő az eset előtti este, amikor találkoztak, nem vette észre, hogy ittas lett volna.

Kiderült az is, hogy a kerékpáros a felező vonal környékén ment, igaz, hogy volt láthatósági mellénye, meg világítása. Na most ha részeg volt, akkor kiszámíthatatlan mozgása volt, jobbra balra bármelyik irányba, kikerülni sem lehet. Sőt a gépkocsi vezetőjének nem kell arra számítania, hogy valaki részegen az út közepén bóklászik biciklivel. Ez a KRESZ bizalmi elve: bízhat abban a közlekedő, hogy a közlekedés más résztvevői betartják a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat.

Majd az igazságügyi szakértő megállapítja, hogy mennyire ment gyorsan a gépkocsi.

Ilyen és ehhez hasonló ügyekkel gyakran találkozunk.

Most a hírhajhász sajtó felelősségét firtatom ismét.
És azt kell, hogy mondjam: láncos mennydörgős kutya teremtette! Hogy jön ahhoz bárki, hogy világgá kürtölje, hogy gyorshajtó gázoló vetett véget egy szegény ártatlan kerékpáros életének, és hogy ezt az autót a DVSC most ország-világ előtt méltán híressé vált focistája vezette. És azt is hozzátették még, hogy nem lehet tudni mennyire ment gyorsan, meg azt se, hogy ittas volt-e? ezzel pedig kétséget kizáróan azt sugallta, hogy feltehetőleg az volt, és feltehetőleg még gyorsan is ment. Pedig nem. Kérem szépen: mindaddig ameddig valakiről kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, és emiatti felelősségét bíróság meg nem állapítja, ártatlannak tekintendő. Értitek?

Mondom lassabban is, hogy a sajtó is értse: Á r t a t l a n !
Bodnár László mindaddig ártatlannak tekintendő és megilleti a jó hírnévhez fűződő jogi védelem, ameddig be nem bizonyosodik ennek ellenkezője.

Márpedig ártatlan ember jó hírnevét sértő kijelentéstől, a nevét valótlan összefüggésben történő említéstől mindenkinek tartózkodnia kell, még a sajtónak is. Sőt. Legfőképpen a sajtónak!
Amint azt tette is a sajtó veszprémi sportolót megkéselőkkel, csak a kezdőbetűjükkel emlegette őket a sajtó.*

Remélem Bodnár László ügyvédje elégtételt vesz a magyar sajtón.

Elképzelem Bodnár László lelkiállapotát.
És elképzelem az elhunyt férfi családjának lelkiállapotát.
És látom, hogy a nővérét nyilatkoztatják, aki valamilyen okból már most úgy nyilatkozik, hogy nem haragszik, megbocsátott. Ez most rendkívüli emberi nagyságnak tűnik az elhunyt hozzátartozója szájából.

Mérhetetlenül sajnálom a gépkocsi vezetőjét. És a kerékpáros családját is.

De mérhetetlenül dühös vagyok a sajtóra.

* Csak addig jogszerű az elkövetőként gyanúsított személy névvel történő megnevezése a sajtóban is, ameddig ez az elfogására vonatkozó nyomós közérdekből szükséges. De amint kézrekerítették az elkövetéssel gyanúsított személyt, őt már megilleti az ártatlanság vélelme, és az ehhez kapcsolódó jogi védelem.
Más kérdés az, hogy annak a cselekvőségét mennyire kell még bizonyítani, akinek az elkövetési magatartását filmfelvétel rögzíti és bizonyítja.


PS: 2009. szeptember 11.


Megszületett az ügyben az ítélet, elmarasztalták a gépkocsivezetőt a kerékpáros halála miatt. Egy évi szabadságvesztést szabtak ki, pénzmellékbüntetéssel, járművezetéstől eltiltással, a főbüntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztve. Az ítéletet az ügyész és a vádlott is tudomásul vette, így az jogerős.