2018. december 16., vasárnap

Apám halálára

Már 28 éve hiányzik.

Volt, hogy álmodtam vele,  én még kislány voltam, fogta a kezem, mentünk valahova. Éreztem a bőre érintését, a keze melegét ahogy markában tartotta a kezem.

Olyan rettenetes volt a hiány, amikor felébredtem.

Nem szoktam meg,  bele sem törődtem, csak hagyom, hogy fájjon. Hát fáj. Nagyon.

Nincsenek megjegyzések: