Valamikor nagy konyhát vittem. Elképzelhetetlen volt, hogy ne legyen ünnepi ebéd húsvétkor, többen ültük körül a nagy ebédlőasztalt, komplett többfogásos ünnepi étkezésekhez.
Az idősek elmentek, gyerekek felnőttek,a nagy lakást eladtuk, unokák még nincsenek, a felnőttek nem igénylik a nyuszis terítést, gyakran ünnepnapokon is dolgoznak, ha úgy esik a szolgálat, enni is csak annyit hajlandóak amennyi éppen szükséges, többen nem szeretjük a többször feltálalt ételeket, így kicsit főzök, keveset tálalok, nem sütök süteményt... Nem mondom, hogy a bevásárlás, konyhai talpalás hiányzik, de a közös családi ebéd, a családi együttlét- az nagyon.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése