SBO

Tegnap az egész délutánt, estét a Vészhelyzet díszletei között töltöttem.
Az úgy kezdődött, hogy az anyukám este lefekvéskor nem tudott fekve maradni, mert fulladt.  Így ülve szundikált egy  pár órát. A vérnyomása kiugró magasságokba volt,  majd mire leszorítotttuk, úgy gondoltuk ezzel a problémát meg is oldottuk. ( hülye időjárás, nagy meleg, mittomén ...)
A második ülve töltött éjszaka után, ami persze szombatra virradt, kihívtam az ügyeletet,( kint voltak fél órán belül) az ügyelet meg a mentőt, két órás hívással. A mentő is ott volt 20 percen belül. Mondták éppen a Margit kórházban végeztek. A mentőt pedig a Honvéd kórházba irányítottuk, így kerültünk az SBO-ra. (Gyk.ez a Sürgősségi Baleseti Osztály rövidítése.)
Arról ne is beszéljünk, hogy a Honvéd Kórház pár éve átadott új részlege olyan, ahogy azt a nagy könyvben megírták. Funkcionális, tiszta, jól szervezett, látszik, hogy nem átalakított szükségmegoldás, hanem ésszel, pontosan annak tervezték, építették amire kell. Olyan volt, mintha a Vészhelyzetet néztem volna onnan a kispadról, csak nem volt annyira gondtalan, mert a szereplő gárdában benne volt az anyukám is. Aki ugyan jól volt, nem fájt semmije, enni- inni tudott, csak ne kelljen lefeküdnie. Mondtam is, hogy tiszta gasztro angyal vagy, eszik-iszik, sose alszik...

A betegeket rangsorolják, betegségük és ellátásuk sürgőssége szerint, 1-5 osztályozva. Az egyes az életveszélyes, azonnali ellátást beavatkozást igénylő- ezt fél óra alatt kell ellátni,  a kettes az életet veszélyeztető állapotúvá válható- ezt két órán belül, a hármas a sürgős, de nem életveszélyes állapotú betegek kódja- akiket négy órán belül kell ellátni, a négyes fokozatúakat 8 órán belül, az ötös fokozatúakat pedig 12 órán belül .
Nos az  anyukám a hármas fokozatba lett sorolva, és háromnegyed óra múlva már vizsgálták. A vizsgálat több mint másfél óráig tartott.Mindent megnéztek, amit csak kellett, azonnal, volt műszer, volt ember, volt labor - minden volt, ami csak kellett. Ki is derült, hogy mi volt a probléma gyökere, azonnal el is kezdték a megfelelő gyógyszerek infúzióban történő adagolását, és még az éjjel áthelyezték a megfelelő osztályra az új gyógyszerek beállítására.
Hatékony, gyors és lelkiismeretes hozzáállás. Csak szuperlatívoszukban tudok nyilatkozni.

Szóval ültem a váróban és figyeltem.
Jöttek a mentők, hoztak súlyos sérülteket, volt olyan sérült, aki saját magát vágta fejbe egy csákánnyal, volt közlekedési balesetet szenvedett beteg, aki kérdezgette, hogy hogy került ide, mi történt, miért van a nyakán a nyakmerevítő, és vegyék már le mert nagyon kényelmetlen.
Volt térd sérült, aki letérdelt, és amikor fel akart állni, nem tudja kinyújtani a lábát, volt ,beteg, öreg  aki beletörődve feküdt a hordágyon, volt aki egyedül volt, volt aki családtaggal, volt aki már betegszállítóra várt, hogy hazavigyék  és volt két részeg.
Az egyik hordágyon feküdt, ott ordibált, hogy  nincs  neki semmi baja, hazamegy, hiába mondták neki, hogy feküdjön csak szépen nyugodtan, mentő hozta be, mert az utcán összeesett és innen addig nem megy el, míg meg nem nézik, és azt nem mondják, hogy mehet, mert ő most nincs olyan állapotban, hogy döntéseket hozhasson. Fenyegetőzött, hogy kiüti ott a beteghordókat, meg mindenkit, a nővér félhangosan jegyezte meg, hogy ott fekszik a három-mlliós ágyon, a baleseti sérültet meg nem tudja már lassan hova fektetni...
A másik részeg járt kelt, nem tudott nyugton maradni, mindenkivel beszélgetni akart és ettől a két szerencsétlentől olyan cefre-szag volt a környékükön, hogy mindenki igyekezett elhúzódni mellőlük.
Nem is értem, miért szűnt meg a külön detoxikáló, ahol fel voltak készülve a részeg handabandázására és azok kezelésére.