2012. május 3., csütörtök

Fekete hegyek országa

Montenegro.
Annak idején a hetvenes években, amikor ide készültünk, akkor azon a tavaszon olyan földrengés rázta meg a Kotori-öblöt, ami még Szegeden és érződött. Az öböl és környéke össze is dőlt, így mi nem jöttünk Herceg Novi-ba azon a nyáron.
Most viszont itt vagyok, és igazán érdekes hely ez. A horvátországi rész után egyszercsak határállomás az út közepén, és uppsz már egy új országban autózunk.  Aztán újabb határállomást jelzett a navigációs rendszer, de ott nem volt semmi, hanem arrébb ismét országhatár tábla, ellenőrzés, még a gépkocsi papírjait is elkérték. Az útikönyv szerint a korábbi években a lopott autók célállomása volt Crna Gora- ezért aztán ne tartsunk attól, hogy itt ellopják az autónkat, mert ugyebár otthon senki se szivesen dolglozik. Na szóval leellenőrízték az autónkat is, és így már beléphettünk ebbe a kicsi kis országba. Lakosainak száma valahol 650-680.000 fő között van. Igen igen, összesen.

A Kotori-öböl, amit körbe kellett autózni békés és szép arcát mutatta, békebeli épületek, templomok, sétányok, kikötők.

Szép itt minden.
Készülnek a főszezonra, ami majd június 15-n kezdődik, fúrnak, faragnak, festenek, de a nap délutánra szépen kisütött és süttettük magunkat kicsit a nappal.
A délelőtti merülést kihagytam, helyette csináltam szép képeket a kihajózó búvárokról:



A szállodánk közvetlenül a tengerparton áll, most éppen a majdnem telihold ver ezüst hidat a csendes vízen.
Nyaralunk.

Nincsenek megjegyzések: