2012. január 9., hétfő

Leszek aki leszek

A magam részéről már mindent megtettem. Fizettem egy kalap pénzt, hogy beszélgessen velem pár szakértő az ország legtávolabbi csücskében, válaszoltam több száz tesztkérdésre, kértem hatósági bizonyítványt, ma meghallgatott a szakmai testület, barátságosan elbeszélgettünk, hisz mindenkit ismertem, mindenki ismert- a többi már nem az én dolgom. Várok. Majd eldöntik. Majd eldönti az illetékes.
Vagy most, vagy pár hónap múlva talán úgyis rám kerül a sor.
Ha nem, akkor a huszonkilencedik évben is maradok, aki vagyok.

2011. január 11.

Hát a mai hírek szerint nem biztos, hogy leszek, inkább maradok. Éljen az EU...

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

na?
helyzet?

Kgt

bluemoon írta...

Fogalmam sincs. Tervezhetetlenség van. Nemcsak pénzügyileg nem lehet tervezni, hanem sehogysem. A dolgok ad hoc történnek. Teljességgel fatalistának kell lenni. Csak ez a fátum kiszámíthatatlan, szeszélyes és vak.
(Bár sokáig úgy gondolhattuk, hogy nem vak, ez csak vakmerő...)

Valójában nagyon elegem van abból, hogy nem tudom mi fog történni, nem tudom mi lesz egy hét egy hónap ne adj isten, egy év múlva. Elegem van, hogy mindenki bele vauzik mindenbe, egyszer eldöntenek valamit (hogy jól vagy rosszul tök mindegy, de végre születik egy döntés) és eltelik vagy tíz hónap, mindenki elfogadja a döntést, úgy intézi a dolgait, hogy a döntés következtében előállott új helyzet szerint lép, mire egyszercsak előállnak külföldről, hogy nem addiga', a döntést tessék visszavonni!
Na és akkor most mi van? Fülünket farkunkat behúzzuk? Vagy kitartunk a döntés mellet? A döntés él-e még, vagy vissza fogják vonni?

Egyszóval: nem tudom mi a helyzet.