Most aztán már semmi munka, semmi utazás, nem megyek sehova, csak ide a szomszédba a piacra, meg a másik irányba kb. ugyanakkora távolságra a mamához.
Aki látni akar, majd megkeres.
Megtöltöm a káposztákat, megveszem a mákot, bepácolom a pulykamell szeleteket fokhagymás tejbe, nem kelek korán, és egyáltalán nem csinálok semmi olyat, amit nem akarok.
Na jó, pakolászni még kell, de soha többé semmi trógerolás, cűgölés, selejtezés, már csak a költözés levezető mozzanatai maradtak, ami már nem sürgős, majd meglesz, csak semmi kapkodás.
Lazázás van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése