Újra itthon

Nagyon szép merülőhelyeken jártunk, az első merülésen két kisebb méretű cápával merültünk, aztán jöttek a delfinek, másnap teknős, napóleonhal, aztán elsüllyedt hajóroncs, szépséges medúzák, és csütörtökre beütött a krach...
Addigra már többen lettek tüszkölős, taknyos, köhögős, felbedugulós gyengélkedők, és a reggeli merülésem nekem is 80 centi és 2,7 méter között zajlott. Egyszerűen nem tudtam egyenlíteni, így nem tudtam lejjebb ereszkedni. Aztán ha már bent voltam a vízben, beöltözve, sznoriztam egyet a palackkal, és csak 55 perc után jöttem ki. Így csak tizet merültem az elérhető 24-ből. Volt aki rosszabbul járt, mert előbb robbant le és neki csak hat merülés jutott...
A huszonhat emberből hét lett beteg. Azért ez elég magas arány!
Aztán valaki leszedte a légkondicionáló befúvójának a fedelét és elhűlve szemlélte meg a fekete penészes légszűrőt... Szóval nem megfázás, hanem fertőzés. Amikor szóvá tettük a személyzetnek, akkor azt válaszolták, hogy ő az csak por benne. Olyan nagy itt a por.
Aha.
A Vörös tenger éppen arról híres, hogy poros.

Mostanra olyan sűrű, tapadós váladékot kell kifújnom az orromból -orr melléküregemből, sőt szerintem már az arcüregemből is- hogy beleszédülök az erőlködésbe.

Szóval nem kicsikét vagyok morcos. Nemcsak elszabotálták a légkondi rendszeres takarítását és fertőtlenítését, hanem még a nyaralásomat is elrontották, sőt még itthon is beteg vagyok, és piszokul nem tudjuk mire halad ez az állapot. A fekete penészgomba nem játék.

De a túra ettől függetlenül nagyon jó hangulatú volt, minden egyéb ellenére is szuperjó csapat voltunk. Nézzétek az albumot.

Hét végére feltölti mindenki az öt versenyképet, -majd adok hozzá egy linket.