Őrült károgásra ébredtem. Íme a károgás oka:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Ahogy a világ nekem mutatja magát. Rózsaszín szemüveg nélkül.
Magamról
Blogarchívum
Olvasók
Rendszeres olvasók
Feedjit
Akiket kedvelek:
Címkék
- én (214)
- tévé (37)
- bíróság (36)
- Adria (29)
- búvárkodás (29)
- hivatalok packázásai (27)
- átverés (27)
- nyaralás (23)
- gyereknevelés (20)
- közlekedés (18)
- cicaság (17)
- család (17)
- beteg (16)
- internet (16)
- tél (16)
- no comment (13)
- telefon (13)
- kanári-szigetek (12)
- költözés (12)
- állami szívatás (12)
- csalódás (10)
- Egyiptom (9)
- tavasz (9)
- út (9)
- Vörös tenger (8)
- externet (8)
- pénz (7)
- Belgium (6)
- felelősség (6)
- tájékoztatás szabadossága (6)
- balaton (5)
- cégbíróság (5)
- ice dsl (5)
- málta (5)
- adóamnesztia (3)
6 megjegyzés:
Ajjaj, jön a tél! :(
óóóóóóó :(( jön ám....
...odalent a tereken szürkén, kormosan
A város madarai élnek csapatosan ..."
"Kár, kár,
jaj, de kár,
hogy a nyár
messze jár"!
Ez a kis mondóka tetszik:)
Hát tessék itt az egész:
Szalai Borbála: Kár, de kár
Észrevétlen eltűnt a nyár
odalett!
Tarsolyába elvitte a
meleget.
Hová ment el? Ki tudja, most
merre jár?
Gesztenyefán varjú búsul:
"Kár, de kár!"
Megjött az ősz, munkához lát:
festeget.
Keze nyomán sárgulnak a
levelek.
Aranyszínű lett az erdő,
a határ,
a vén varjú meg csak fújja:
"Kár, de kár!"
- Felvidítlak, varjú pajtás! -
szól a szél. -
Hallgasd csak meg, szélfuvolám
hogy zenél! -
Süvítő dalt fütyül a szél,
muzsikál...
De a varjú csak azt mondja:
"Kár, kár,
jaj, de kár,
hogy a nyár
messze jár!"
Látod, mire nem jó, ha az embernek vannak gyerekei:))
Hát igen:)
Megjegyzés küldése