Szakszervezet c/a munkáltató

A szakszervezeti vezetőt munkajogi védelem illeti meg. Erről az Mt.28.§ (1) -(6) bekezdései részletesen rendelkeznek. Ezek a szabályok a munkáltató részéről a szakszervezeti vezető, mint munkavállalóval szemben alkalmazható , kirendelés, kiküldetés, átirányítás, más munkahelyre való beosztás, rendes, vagy rendkívüli felmondás esetére a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésének szükségességét jelentik. ez a védelem a szakszervezeti vezetőt a megbízatása idejére, és azt követő egy évre illeti meg ( feltéve, ha legalább hat hónapig szakszervezeti vezető volt)

28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása

a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy

b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(3) A tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három munkanapon belül köteles közölni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

(5) Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt időtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselőt.Ezek a rendelkezések a

De nem védi meg a szakszervezeti vezetőt semmi, és senki - saját meghatalmazott ügyvédjét kivéve- attól, hogy ellene büntető eljárást indítsanak szakszervezeti vezetői működése miatt.

Így járt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára is.

A katonai bíróság őt szakszervezeti vezetőként kifejtett munkája miatt elmarasztalta
(160.000.Ft. pénzbírsággal sújtotta és elrendelte lefokozását)

A védelmében eljáró ügyvédet, aki a védelem ellátása során ügyfele érdekében minden törvényes eszközt felhasználni köteles, és aki elfogultsági kifogást nyújtott be a bíróság ellen-
200.000.-Ft. rendbírsággal sújtotta.

Az eljárási törvény szerint valóban van lehetőség rendbírságot kiszabni az ismételten alaptalan elfogultsági kifogást előterjesztő féllel, vagy képviselőjével szemben.

Arról nem szól a bírósági tudósítás, hogy mi volt az elfogultsági kifogás tárgya.

Nincs az az épeszű ügyvéd, pláne nem Gaudi-Nagy Tamás, aki igencsak gyakorlott a bírósággal való konfrontálódásban, aki mindenféle alap nélkül terjeszt elő elfogultsági kifogást.