Bírósági rémtörténetek 16.

A panaszomra mégiscsak elrendelték az elkövetési eszközként megjelölt kerékkulcson a vérnyom keresést.
De nem találtak.
De ez nem módosított a nyomozó azon meggyőződésén, hogy mégis ez volt az elkövetési eszköz.
De tájékoztatott a vezető ügyész, hogy majd a bírósági eljárásban kifogásolhatom az eszköz bizonyítékként való értékelését.

Arra kérdésre pedig, hogy mely iratból kérek másolatot - közöltem, hogy ugyanazokról, és ugyanúgy, sorba szedve, sorszámomra összefűzve, ahogy azt a bírósági és vádhatósági példány is tartalmazza.


A következő történet pedig kivételesen nem a a bíróságról, vagy a nyomozó hatóságról szól, hanem ügyvédről.

A mai tárgyaláson az hangzott el a felperesi képviselő szájából, hogy a támadott építési engedély azért nem megfelelő, mert hátrányosan érinti a felperesek épületének benapozottságát.

De ezt már az addig angyali türelmű bíró se tudta lenyelni, és visszakérdezett: de ügyvéd úr, a tervezett épület a felperesek épületéhez képest északra fekszik!?!
A rutinos öreg róka riposztozott: tisztelt bíróság, én nem tudom, hogy az épület hol van, melyik merre fekszik, de ezt nekem nem is kell tudni, nekem ezt az ügyfeleim mondták!
És kérem, hogy a bíróság rendeljen ki az ügyben szakértőt!

A hallgatóság soraiban enyhe derültség.
Mi, ott a szembe oldalon nyeljük a röhögést.
Közben a bíró szenvtelen hangon jegyzőkönyvez.