Az a nagy büdös igazság, hogy írkálhattam volna én akármilyen összeszedett és brilliáns beadványt, ha az apja nem találkozik a kocsmában az egyébként, az egyetemről általam is ismert, megfelelő emberrel...
Talán nekem se egyetemre, hanem kocsmába kellett volna járnom?
Vagy legalább mostanság járni.
Ehh, sose késő elkezdeni.
Megyek is iszom egy pohár bort, a kocsmázók egészségére!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
De rendes vagy, köszi! :)))) és a Te egészségedre is! :)
Megjegyzés küldése