2009. november 11., szerda

Bírósági rémtörténetek 9

Abban az ügyben, amiben törvénykezési szünet időpontjára kitűzött ítélethirdetési időpont eredménytelenül telt el, végülis szeptember 30.-án ítéletet hirdetett a bíróság. Mivel hosszú és bonyolult lett az ítélet, kértük, hogy hirdetés után mondja el még egyszer a bíró, hogy fel tudjuk jegyezni az ítéletet, de erre azt mondta, hogy ne fáradjunk vele, a rendelkező részt írásba foglalta, és szivesen ad belőle egy-egy másolatot a peres feleknek. Így is történt. Az ítélet maga egy zagyvaság, össze van benne keverve a fel és alperes, hogy ki kinek mit és milyen címen kell megfizessen.
Na ettől kezdve vártuk az ítélet indokolt példányát is, hogy fellebbezést nyújthassunk be ellene.
Vártunk, vártunk, reklamáltunk, és végülis 40 nappal később november 9.-én kézbesítette a posta az ítélet indokolt példányát.
Egy bökkenő van csak a dologban, hogy a 40 nappal kézbesített ítélet rendelkező része nem azonos a 40 nappal előbb kihirdetettel.
Na nem az eltévesztett perbeli pozíciók lettek kijavítva, mert változatlanul fel van itt-ott cserélve a fel és alperes megnevezése, hanem az összegeket javította ki, a fizetendő perköltség összegét csökkentette kétharmaddal. És az elsőn ott van a bíró aláírása, a másodikon pedig a kidamány hiteléül a jegyzőjének aláírása, és mindkettőn a bírósági pecsét.

És ez az az eset, amikor a bíró hoz egy szar ítéletet és azt még ráadásul később meg is hamisítja...

2 megjegyzés:

Lina írta...

és még kérdezted tőlem, hogy miért is hagytam ott a pályát.

bluemoon írta...

Azt gondoltam korábban, hogy ilyen dolgok csak velem történnek meg, hogy én állok mindig a szerszám rossz végénél.
De már én is erősen gondolkozok valami kétkezi szakma kitanulásán, és haladék nélküli világgá menésen. Még nincs is tél, de az én hócipőm már fullon van.

Van valami jó ötleted?