2009. szeptember 11., péntek

Morfondírozás

Tegnap csúszdázott. És beverte a fejét. Nagyon. Púp nőtt rajta. Este elmentek az Aquaparkba, és a sötétében csúszdáztak. És nem látta, hogy merre kanyarodik a cső, és ő másik irányba dőlt. És így járt. Mire hazaértek, fájt a feje, aztán reggel elment iskolába, a hol kiderült, hogy nem voltak megtartva az órák, mert néhány tanár kirándulni volt, (?!) aztán elkísérte Szófiát a Honvéd kórházba, ahol kiderült, hogy minden úgy van jól, ahogy van, egészséges, az a kis nyirokcsomó duzzanat a nyakán, az a nem túl tökéletes véreredmény, az a néhány fehér pötty a torkán, az semmi. A legnagyobb gond az volt, hogy a doki nem egyeztetett vele a beküldésről.

Csak késő este keveredtek haza. Fáradtak voltak, egész nap nem volt étvágya, és nem nagyon tetszett a feje. De be volt sózva a hátsójuk, és menni akartak. Én meg azt akartam, hogy itthon maradjanak, és pihenjenek. Mondtam is, hogy jobb lenne ha maradnának. Eddig bevált, hogy ha nem mehet autóval, akkor marad. Úgy nézett ki, hogy akkor marad is... aztán megsértődve mégis elmentek. Pedig az eső is elkezdett esni.
Azt gondoltam, hogy győz a józan ész és visszajönnek. De nem.

És most nekem van lelkiismeret furdalásom, mert a fenébe, is elvihette volna azt az autót, legfeljebb megint belever vagy száz kilométert. Az autó csak egy használati tárgy, és végül is azért van, hogy az életünk kényelmesebb legyen.

Hmmm. De legalább normálisan megpróbálta volna elkérni...
Mert célozgatott rá, hogy szeretné a forgalmit, meg még azt is felajánlotta, és bevállalta, hogy elveti magát a földön, mint két éves korában ha valamit el akart érni, és hisztizett, - mindannyiunk nem kis derültségére- csak azt nem mondta, egy szóval se, hogy anya, légy szíves add ide nekem az autót, mert azzal szeretnénk elmenni. Elég lett volna csak ennyit mondani, műsor nélkül.

És az a baj, hogy mégis nekem van lelkiismeret furdalásom.

3 megjegyzés:

Lina írta...

Várom a folytatást, mi lett a púp sorsa? és az egyéb " jelentéktelen " tüneteké?
Mi lett az autó nélküli kirándulásból?

bluemoon írta...

A púp nem jelentős, nem fáj, nem nagy. A fejfájás elmúlt, étvágya megjött, nem aluszékony, nem álmatlan, nem változott meg a viselkedése, így alappal bízhatok abban, hogy feltehetőleg nincs dura alatti vérömleny.

Megnézték az Arc kiállatást, aztán szépen hazajöttek az utolsó HÉV-vel. Amikor elmentek még úgy volt, hogy másnap délig alvási projekt megy, de mire hazajöttek ez megváltozott. Szófia a barátnőivel másnap a hajnali 6:15-ös vonattal indult Badacsonytomajra, így aztán fél ötkor keltek. Mert a fiam persze elkísérte a Délibe, én meg odaadtam a forgalmit a slusszkulcs mellé. A fiam amikor hazajött, azonnal visszafeküdt, és mindenki békésen aludt tíz óráig.

Ami jobban aggaszt az a derekában lévő izom görcs vagy húzódás. A nővérem megnézte ultrahanggal és szervi elváltozást nem talált semmit. ezt a fájó izmot kéne valahogy meggyógyítani. Van-e valami ötleted, módszered?

Lina írta...

Első körben tigrisbalzsamot kellene venni ( az egyébként is elengedhetetlen kelléke minden háztartásnak).Egy jó meleg ( nem forró!!) lazító fürdő és utána tigrisbalzsammal vékonyan bekenni, lefeküdni, pihenni. Ezen kívül mindkét térdén hátul középen levő pontot kellene erőteljesen és kitartóan masszírozni ( hüvelykujjal körkörösen). Felkelés előtt az ágyban hasi légzést végezzen úgy, hogy a hátán fekszik, a levegőt az orrán keresztül szívja be úgy, hogy a köldök alatti rész ( próbálja megemelni, púposítani ezt a részt) emelkedjen, a mellkas mozdulatlan maradjon.Ha beszívta, kis szünet, probálja egy kicsit átengedni a levegőt a rekeszizom alá, de a mellkas ne mozduljon ( ha ez nem sikerül nem baj!!) majd levegőt lassan kiengedni úgy, hogy a has lelapul, mellkas mozdulatlan. Ezt szép lassan kell csinálni, néhány percen keresztül. Ez is lazítja a derék körüli izmokat.
Aztán kérek jelentést, hogy mi az eredmény.