2009. március 24., kedd

Játszmák

Az élet minden dolgait játszmák szerint intézik. Van, hogy ez jól nyomon követhető, és felismerhető, van, hogy nehezebben. Adott az érzelem mentes férj, adott a felesége, aki egyszer csak megelégeli azt, hogy ordibáláson kívül semmit se kap, - annak ellenére, hogy anyagilag nincs gondjuk, ami a mai világban már-már rendkívülinek mondható- és amikor a hajánál fogva végighurcolják a lépcsőn, akkor elköltözik otthonról mind a két gyerekkel, haza a szüleihez. És amikor hozzám érkezik, hajthatatlan a válás kérdésében.

Aztán eltelik egy hét. A férj belekezd a szokásos játszma váltásba. Eddig volt a zsarnok, most jön a szegény én. Sír, zokog, hogy ő egyedül marad, és tudja mekkorát hibázott, és fogadkozik, hogy eljár terápiára, megváltozik, jó lesz, még okiratot is hajlandó aláírni, hogy ha mégsem jön össze a megváltozás, akkor mennyi pénz illeti meg a feleségét. Csak jöjjön haza az asszony a két gyerekkel, és legyen minden úgy,mint régen. Ezért nap, mint nap ostromol, ígérget, rimánkodik.
A férj, a szokott módon viselkedik, és eddig ez neki mindig bevált, és most is be fog, ha a nő nem gondolja végig, és nem ismeri fel a játszanak vele.
A nőnek elege van, szeretne maga körül rendet, csendet, békességet, nyugalmat.
A férje nem ad semmit, csak ígér.
Ígér pénzt, vagyont, kábé annyit, amennyi a nőt megilletné válás esetére a közös vagyonból. Erről okiratot is aláír, átíratja a ház egy részét is nőre. Viszont neki kell, bármi áron, az a vállalkozás, ami a nő nevén fut, és ami hozza pénzt. A nő nem is bánná, a férfi a kezdeti idők után úgyis kivette a kezéből az egészet, és már évek óta ő vitte a boltot,- és neki van saját, jól fizető hivatása.
Mondja, hogy szereti a nőt. Semmi se számít csak jöjjön haza.
Van eltett pénzük, amihez csak a nő fér hozzá. Na ezt gyorsan el kell költeni, ki kellene belőle fizetni az autó hitelét, hogy az tehermentes legyen- mondja a férfi.Persze az autó a nőé lehet.
Hát persze, ezzel megszűnik a nő anyagi háttér biztonsága- kiszolgáltatottá válik, hiszen csak a fizetése marad, és esetleg az a pénz, amit a férje a pénzelő vállalkozásból hajlandó lesz neki adni, na nem mint részesedést, hanem mit gyerektartást.

Vajon mi lesz a vége, ki nyer?

Itt hagytam abba a bejegyzést néhány hónappal ezelőtt.


A folytatást az élet hozta meg: A nő egyedül maradt az önérzetével.
Szüleitől elköltözött a két gyerekkel önálló albérletbe.

A szülei szerint egy nőnek a férje mellett a helyet, a gyereknek meg az apja mellett.
A férj szerint a nő menjen haza, mert szereti, és szereti a gyerekeit is.
A gyerekek szerint: apa szegény ne maradjon egyedül.
A nő egyedül maradt az önbecsülésének maradékával.

Aztán a többiek legyőzték, és hazaköltözött.

Elhozta férjét az okirat elkészítéséhez.

Nem ért kellemes meglepetés. A férfi úgy viselkedett ahogy gondoltam. Flegmán, neki mindegy, nem érdekli se a pénz, se vagyon. Csak akkor kapja fel a fejét, mint a harci ló, ha puskaport szagol, amikor a flegmaságra odavetem, hogy akkor ne csak a ház negyedét, hanem az egészet írjuk át az asszonynak, ha már úgyis itt vannak, és neki úgyse számít az egész semmit.
Nem erről volt szó- mordult a nőre, és menni készült. Hiába néztem kérdőn a nőre, csak nyugtatgatta a férjét, hogy perszehogy nem, csak a negyede...

Nem az én életem.

Megírtam az okiratot, aláírattam velük a per szünetelőbe helyezése iránti kérelmet, és útjukra engedtem őket.

Szegény nő.

Ezt a játszmát is elveszítette.

A férje kitakarította alóla a készpénzüket- mert a kocsit ki kellett fizetni, hogy a törlesztő részletek ne nőjenek a forint romlásával együtt, és adott a nőnek egy negyed házrészt, ami immobil vagyon, pénzzé egykönnyen nem tehető, és benne kell lakni a férjjel együtt.
Vajon megváltozik? vagy komiszabb lesz a nőhöz, mint eddig?

Az eljárás jelenleg szünetel, hat hónapig lehet kérni folytatni az eljárást.

2 megjegyzés:

s@só írta...

Az életek megoldása. Nem könnyű hivatás...

Meta Hari írta...

Kísértetiesen hasonló dolgokat olvastam Csernusnál, A nő című - felforgató - könyvében.
A játszma végéről az jutott az eszembe, hogy lám, a feudalizmus még nem halt ki, a hűbérúr él és virul...ehh.