Már az elég megrázkódtatás, hogy tegnap este még mezítlábas szandálban indultam haza a nyárból, ma meg itt az elvárt hőmérséklet alig fele van, meg hideg eső.Már azt is tudtam, hogy a nővérem az anyánkat, aki mellesleg időközben megfázott, fájt a torka és köhög, meg alapból kilencven éves - nem ért rá meglátogatni. Meghogy helyette, aki egyébként orvos, nekem kellett megmondani, hogy milyen gyógyszert vegyen be...
Aztán jött ez az internet adó...
Ahogy kedves barátom írja:
tul sok evet oltunk bele a magyarorszagi egzisztenciankba, es ott van a
nagycsalad (meg az, hogy az en szakmam hegyeshalomtol roszkeig er
valamit), ugyhogy mi mar aligha megyunk barhova, de nem vagyok
meggyozodve rola, helyes-e ez a dontes.
Hát én se.
Eddig azzal áltattuk magunkat, hogy az internetes világban bárhonnan elvégezhető lesz a munkánk, hisz a bírósági eljárásokat is elektronikus útra terelik, a jogszabályi rendelkezések megvannak, a technikai feltételek megteremtése folyik jelenleg de 2015-re kész kell legyen. Erre tessék! Most készülnek lekapcsolni az országot a netről... Mert innen már ez csak egy tyúklépés.
El lehet menni... biztattak bennünket pár éve. Hát lehet hogy kéne is, amíg lehet.
Elkezdem böngészni a könnyű kétkezi munkák képzésére vonatkozó tájékoztatót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése