Milyen dolog már az, hogy a biztosítási ügynök a saját nagyanyjával úgy köttettet egy biztosítást, hogy az 103 éves lenne, mikorra lejár? Ja a kedvezményezett pedig maga a biztosítási ügynökként eljáró unoka.
Amikor meg a nagymama fel akarja mondani, akkor azt mondja neki, hogy kedvezményezettként nem adja ki az adatait ( ez csak a személyi igazolvány száma és az adószám lenne, mert természetesen az anyja nevét, születési idejét a nagyszülő tudja), a nyomtatványt meg úgy tölti ki, hogy hibás adatokat ír be, elírja a saját nagyanyja leánykori nevét, rossz helyre teszi az x-et, és részlegesen mondja csak fel a biztosítást, úgy, hogy még mintegy 5.000.-Ft. bennmaradna. Elfelejti elmondani, hogy a személyi igazolvány és lakcímkártya másolatát csatolni kell a felmondáshoz, de azt gondosan és határozottan állítja, hogy amennyiben nem ugyanazzal a tollal kerül kitölésre a nyomtatvány, és nem ugyanazzal a tollal írják alá mindketten, akkor nem fogadják el. (!) Ja, meg heteket várat magára, hogy elmenjen a nagyanyjához ezzel a kitöltött a nyomtatvánnyal. És innentől a nagyszülő intézze ezt a dolgot, ahogy akarja, ő nem ér rá tovább. Az unoka anyja, a nagyszülő lánya hallani sem akar a dologról, őt nem érdekli, intézzék ahogy akarják.
Szóval megmondom én milyen dolog ez!
Tetű dolog.
Aztán ma, a biztosító ügyfélszolgálatánál a rosszul kitöltött nyomtatvánnyal elmentünk, kijavítottuk a hibákat a nyomtatványon, lemásolták a szükséges iratokat,a nagymama aláírta amit kell és mondták, hogy a felmondást elfogadták, és a pénzt a megadott számlaszámra utalják 10-15 napon belül.
Milyen emberek vannak...
A legfájdalmasabb a dologban az, hogy a nagymama az én anyám, a biztosítási ügynök meg az unokaöcsém.
A rokonait nem válogathatja meg az ember.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése