2011. március 6., vasárnap

Dohányfüst

Remek dolog, hogy kocsmákban, éttermekben, a közönség számára nyitva álló helyeken nem lehet dohányozni. Az éttermek előtt, meg a bankok előtt, meg a bíróságok előtt viszont lehet. Vicces dolog látni az irodai alkalmazottakat az utcán ácsorogni és dohányozni. Meg az éttermek előtt és a kocsmák előtt.

Nem szeretnék viszont egy olyan lakásban élni, ami alatt ilyen műintézmény van. Az lehet, hogy az irodákban, kocsmákban, éttermekben nincs füst, de a fölötte levő lakásban bizonyára van.
Laktam én olyan lakásban, ami alatt gondos házaspár lakott, és a lakásban soha nem gyújtottak rá. Csak a teraszon.
Pont alattam.
Bezzeg nálam volt füst és büdös. De azzal ők nem törődtek.

Ha az utcán is tilos lesz végre rágyújtani, akkor mi lesz?
Nos, jelentem, a dohányosok érdekei nem sérülnek.
Kitalálták már a dohányzó kabint.
Sőt én jártam már olyan szórakozó helyen is, ahol több milliós beruházás eredményeként, a mellettem dohányzó füstjét sem éreztem olyan szuper elszívó berendezés működött. Álljon itt a jó példával elöljáró hely neve: Light House Red Café

Egy repülőtéren volt dohányzó kabin. Na nem ilyen, mint itt fent, vagy csak nem bírt a bent lévők által eregetett füsttel. ez egy teljesen üveg kalitka volt, amiben gomolygott a cigaretta füst, és a odabent mintha ködben álldogáltak volna... Nemcsak a saját, hanem a benti összes cigaretta füstjét élvezhették. Riasztó volt látni.

2 megjegyzés:

Saint-Moty írta...

Ezzel az erővel, ugyanilyen vehemenciával kéretik törvénybe iktatni azt a kitételt, mely szerint a dohánytermékek utáni adóból az egészségügynek juttatott pénzt csak és kizárólag dohányos emberek gyógykezelésére fordítsák. Borul nálam a bili, amikor minden rossz okozója az én egészségromboló szendevélyem...

bluemoon írta...

Ez is olyan probléma, amit időről időre elő lehet húzni, és terelni lehet vele a közbeszédet a sokkal komolyabb és súlyosabb bajokról.
Szidjuk kicsit a dohányzókat, szítsunk körülöttük vitát, teremtsünk hangulatot, hogy lehessen őket utálni, és akkor hátha kevesebb indulat marad a nyugdíj rendszer összeomlása miatt, az áremelkedések miatt, a benzinár elszabadulása miatt és még sorolhatnám a problémás területeket.
Az én álláspontom az, hogy aki akar dohányozzon. Csak ne fújja a füstöt a képembe, ne kelljen nekem szagolni, mert én speciel utálom.
Ennyi, és nem több.