2010. március 5., péntek

Hazai pálya

A legváratlanabb helyen talál valami nagyon érdekes dolgot az ember. Ma a Siófoki Városi Bíróságon tárgyaltam, és az emeleti váróban sétálgatva az egyetlen kép előtt leültem, ránéztem és konstatáltam, hogy jó ez a fénykép. Elkalandozott rajta a szemem, és konstatáltam, hogy a Dóm előtt még ott van a nézőtér, a folyón az úszóházak, de valami roppant furcsa...
Né, az ott a Szőke Tisza, ott meg mögötte a kosár, amiben fürdeni lehetett. De hisz a Szőke Tisza már évtizede nincs a folyón, a kosár meg vagy harminc éve...
És nincs a képen az Égő Arany tíz-emeltes tömbje, és nincs a képen az Alsó rakpart útja, hanem még füves, földes az út, és egy csomó épület nincs a képen, ami ma már öreg kopott épületté vált az elmúlt évtizedekben.

Igen ez Szeged látképe, vagy negyven évvel ezelőtt. Légifelvétel. Még a repülő szárnya is látszik a kép sarkán.
Megkerestem a házunkat, ott volt. És ott volt a szomszéd udvarán álló óriás nyárfa is, ami huszonegynehány évvel ezelőtt egy viharban rádőlt a teraszunk üvegtetejére.
(Csak megjegyzem, azóta ismét kinőtt, és szinte ugyanakkora.)

Mondhatom jól telt el az az idő, amennyit a bíróság csúszott a tárgyalás kezdésével.

Kell nekem ez a kép...

Kis segítséggel találtam néhány szép légifotót. Jó nézelődést.

A kedvencem ez meg ez meg ez.

Nincsenek megjegyzések: