2009. október 9., péntek

Őrmezői anziksz

Az anyukám 85 éves.
Egyedül lakik, jól van, minden nap főz, a fiam az iskolából hozzá megy és együtt ebédelnek.
A mama minden nap sétál, és az apróságokat bevásárolja.
Hazafelé, csekély mennyiségű holmival battyog haza, egy szatyor, meg egy másik táska. A lépcsőházba beérve egy jól öltözött, megnyerő modorú fiatalember lép be utána, felajánlja, hogy "majd én felviszem a néni szatyrát lépcsőn, tessék csak ide adni, igen azt a másikat is viszem én". Anyám köszöni, és mondja, hogy azt a másik szatyrot, majd viszi ő, abban úgysincs semmi. A fiatalember elindul, és szalad a lifthez. Anyám utánaszól, hogy fiatalember ne szaladjon, én nem tudok olyan gyorsan menni.
A lift nincs lent a földszinten, tehát le kell hívni, addigra az anyukám is odaér és beszállnak. A fiatalember megnyomja a lift gombját, az elindul, majd, hirtelen megáll két emelet között. A fiatalember lehajol, nyitja az ajtót, hogy ő ki akar innen szállni azonnal, mert elromlott a lift, mire az anyukám mondja, hogy dehogy száll ki itt két emelt között, nem mászhat ki, ne idegeskedjen, nem romlott el a lift, ez nem szokott, ne izguljon, mindjárt elindul, és odalép a gombokhoz, megnyomja a megfelelő gombot, és lám a lift elindul. És anyám lenéz, és azt látja, hogy a kedves, jól öltözött fiatalember könyékig a táskájában turkál. Anyám erre elkezd vele kiabálni, hogy mit keres, és hogy képzeli, hogy a táskájában turkál, és micsoda piszok alak, hát azt hitette el magáról, hogy egy kedves, segítőkész, jómodorú fiatalember, és tessék egy szemét tolvaj disznó, és azonnal szálljon ki, takarodjon kifelé a liftből, mert ha nem segítséget hív.
Azzal megállította a liftet a következő szinten, és kizavarta a fickót. Az még érdeklődött, hogy hányadikra tetszik menni? Anyám persze mondta, hogy semmi köze hozzá, és meg ne lássa itt még egyszer, takarodjon innen azonnal!
Aztán még a másodikon, meg a harmadikon még valaki jelzett a liftnek, de az anyukám
azonnal megnyomta a megfelelő emelet gombját, és a lift megállás nélkül továbbment. Gyorsan bement a lakásba, magára zárta az ajtót, és csak eztán jött ki rajta az ijedtség.

A szomszédok, amikor elmesélte nekik, azonnal tudtak hasonló esetet, az egyikkel vagy tíz évvel ezelőtt történt ilyen, a másiknak meg nemrégen a sógornőjének a táskáját vitték így el, irataival, pénztárcájával. Ugyanígy, segített a fickó, ugyanígy szaladt a lifthez, de ott lent volt a lift a földszinten, a fickó beugrott, és elment.
A házak között vannak átjáró folyosók, és mire a károsult felocsúdott, már árkon bokron túljárt.

És ez manapság történt meg Őrmezőn.

Hogy ha elkapom azt az elvetemült, szemét aljas gazembert, aki segítőkészséget mímelve téveszt meg öregeket, és galádul elrabolja a bevásárlótáskájukat,pénzüket, irataikat, akkor azt hiszem, lenne hozzá néhány nyomatékosítással ellátott, keresetlen szavam.

Hát milyen világ ez, hogy az öregeket nem lehet hagyni a saját életüket élni,saját ritmusukban, saját lakásukban, önállóan, nyugodtan, mert ugyan még nem kell őket gondozni, ápolni, de a szemét aljas gazemberek miatt már az utcára sem lehet nekik nyugodtan kimenni, és egy hozzátartozó se lehet nyugodt, mert csak az a biztonságos, hogy személyesen kísérjük el még sétálni is őket, vagy csapatostól kell járkálniuk, vagy személyvédelmet kell biztosítani nekik?

Mert Pesterzsébeten,a Kende Kanouth utcában, amikor néhány évvel ezelőtt, az anyukám kezéből kitépte egy cigány fickó a nylon szatyrot, amiben csak a befizetendő csekk volt, mert a pénzt a zsebébe tette az anyám, akkor ott nem sétálgatott többet, a piacra sem ment ki, és már mi is elköltöztünk onnan.

De hogy ez a békés, nyugodt, sok nyugdíjas által lakott, úri lakótelepen történhet meg, hát nagyon finoman fogalmazok, amikor azt írom, hogy felháborító és tűrhetetlen.

Nincsenek megjegyzések: