2009. május 16., szombat

Dobogókő 1

Igen, igen, igen! Egy jó napnak ilyennek kell lenni.
Szeretem, hogy itt Budán minden közel van. Elmentünk kirándulni, csak úgy, minden előzetes felkészülés nélkül. Csak hipp-hopp, tíz óra után beültünk az autóba, és elindultunk Dobogókőre.
Szépséges úton, rövid autózás után fent is voltunk 697 méteren. Ott álltunk a kő alatt, aminek a teteje éppen 700 méter a Balti tenger szintjéhez képest.
Sajnos a kilátás nem volt maga a tökély, mert a környező csúcsok párába takarództak, és a Duna is csak sejthető volt. Majd legközelebb...

Állítólag itt van az ezoterikus világszemlélet szerint a föld szívcsakrája. Úgy tartják, aki felkeresi ezt a pontot, annak szervezete feltöltődik energiával, egészsége pedig megerősödik. Ha beteg, állítólag csodálatos gyógyulásban lehet része.

Nem voltunk ugyan a Rám hegyen, a Ferenczi sziklánál, ahol ezt szív csakrát gondolják, hogy ott van, de szuper jót sétáltunk az országos kék túra útvonalán, megnéztük a Siketek Mária kegyhelyét, aztán hazafelé a falu szélén álló Platán panzióban megálltunk, mert már felfelé menetben ígéretes illatok szállingóztak a nyílt tűz felől.
A bográcsgulyás valóban példa értékű volt, olyan amilyennek lennie kell. A kiszolgálás gyors, udvarias, a pincér figyelmes és segítő volt. Az étel menyisége pedig, apám szavaival élve: "nem tudják mi elég egy embernek". A hely minősítése: jövünk még máskor is!

Aztán hazafelé még kitérünk Csobánka felé- amiről én azt hittem, valahol a Balaton környékén lévő település neve. Aztán rájöttem, hogy talán azért, mert egy balatoni hajó neve a Csobánc, és a Füred után én már gyerekként is úgy gondoltam, hogy akkor Csobánka is arrafelé lesz.
De nem, Csobánka bizony itt van Pomáz környékén. Egy nagyon kellemes, szép kis falu. Még a villanypóznákon is muskátli virít mindenhol.

És aztán hazaautóztunk az akácvirágos úton, és mindenféle csúcsforgalom mentesen haza is értünk. Kellemes, békés jó kis, kirándulás volt.
Itthon addig készen lett a mosás, megkávéztunk, és most pihenés.
Hétvége, ahogy kell.
Mindjárt jönnek képek is.

5 megjegyzés:

Lina írta...

Csobánkáról pedig bizonyos körökben erősen tartja magát az az elképzelés, hogy ott van eltemetve Attila hun király:-)

bluemoon írta...

Állítólag nagy becsben is tartotta ezt a vidéket.
De akkor hol marad a legenda a Szeged alatt Tiszába zárt aranykoporsóról?

Én mindenesetre igyekeztem üldögélni egy kicsit a Mária kegyhelyen, és elgondolkodni arról a csakráról. A föld olyan nagy, hogy szerintem az a csakra sem lehet csak egy kicsike kis szikla.

s@só írta...

...és nemcsak egy balatoni hajó neve a Csobánc, hanem egy szépséges hegyet is így neveznek ott. Épp a káli medence szélén, Raposka és Hegymagas mögött ha arra jársz Nemesgulácson keresztül:) rálátsz. Csobánc a neve és olyan mint egy nagy kalap (ha éppen a Szigligeti várból bambulom azt a kies tájat..)

Lina írta...

http://www.hirsarok.hu/node/25591
itt van egy egész jónak tűnő összeállítás ezzel a tervezett beruházással kapcsolatban. Polgármesteri hivatal cinikus nyilatkozatára külön felhívom a figyelmet.

bluemoon írta...

Nem is értem, hogy miért nem természetvédelmi terület ez az egész környék?

Átnéztem azt a tervezetet http://www.pilisszentkereszt.hu/data/cms475995/gazdprog.pdf
igaz, csak átnéztem, nem áttanulmányoztam, de nem találtam benne semmi olyat, mint amit a cikk eleje ír," egy döbbenetes épületegyüttest terveznek: üvegpalotát, luxusszállót és hatalmas erdőirtásokat a gigantikus betonparkolóknak,"
Ha bárki ilyet tervezne erre e helyre, azt tényleg meg kéne akadályozni.