2009. február 16., hétfő

Provident kölcsön 2

Most csak belinkelem ide a cikket, majd estefelé kommentálom is...
Itt az előző megjegyzésem is.
Addig is: tényleg úgy látszik,hogy némelyeknek mindent szabad. Kár, hogy üzleti titokként kezelik a bank adózásának kérdését. Érzéseim szerint igen érdekes megoldásokra bukkanhatnánk...
Az meg, hogy a cégtáblájukat is eltüntetik, a cégbíróság felügyeleti intézkedésére is adhat okot. Már ha a postás nem találja meg a küldeménnyel a Providentet.

Itt a folytatása a mai napnak.

Nagyon álságos, ahogy a Provident áll a dolgokhoz.
Hát mindenki tudja, hogy mennyi a kamat, nem? És ennek ismeretében veszik fel a kölcsönt nem? Hát akkor mi van?

Az uzsorás szerződés ismérveit a jogszabály adja meg.

A Polgári Törvénykönyv szerint:

202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.(uzsorás szerződés).

237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.



1932-ben külön törvény volt az uzsoráról. Az 1932. évi VI. törvénycikk.

( 1000 év törvényei KompLex jogi adatbázis)

Kedves jogalkotók! Talán elő kellene venni, és áttanulmányozni.

Már a kezdete is megfontolandó, ma amikor a lakosság jelentős hányada funkcionális analfabéta, akit a tv reklámok álságos világa képes megvezetni, és még akkor se érti a kölcsönszerződés bonyolultan megfogalmazott passzusait, ha valaki felolvasná nekik.

Nézzük, mit is mondott erről a jogalkotó 1932-ben?

"Az uzsorás szerződés meghatározása

1. § Uzsorás szerződés az oly szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával

kölcsön nyújtása s általában bármily szolgáltatás előlegezése fejében, vagy

annak fejében, hogy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja vagy megszünteti,

olyan vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás vagyoni előny).

Annak megállapításában, hogy a szolgáltatás értékét az ellenszolgáltatásként kikötött vagy szerzett vagyoni előny feltűnően aránytalan mértékben meghaladja-e, figyelembe kell venni az eset összes körülményeit s ha az ügylet természete különös kockázatvállalást is foglal magában, ennek nagyságát is.

......

Az uzsora büntetőjogi következményei

5. § Uzsora vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, aki az uzsorás vagyoni előnyt oly uzsorás szerződésben (1. §) köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára, amelyben az előlegezett szolgáltatás tárgya pénz vagy más ingó dolog.

Az előbbi bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett és három évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, ha a tettes uzsorás szerződésekkel (1. §) üzletszerűen foglalkozik vagy ha az uzsorás vagyoni előnyt színlelt ügylet, váltó, közjegyzői okirat, előzetes bírói határozat vagy bírói egyesség alakjába rejtve köti ki.

Ezenfelül a bíróság akár vétség, akár bűntett esetében az elítéltet, ha külföldi, az országból kiutasíthatja s a visszatéréstől egész életére vagy meghatározott időre eltilthatja; oly külföldit, akinek a magyar állam területén sem lakóhelye, sem állandó tartózkodóhelye nincs, az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől el kell tiltani. A belföldi elítéltet abból a községből, ahol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is, egyszersmindenkorra vagy határozott időre ki lehet utasítani. Belföldi elítéltet illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, amelyhez az a község tartozik, kiutasítani nem lehet.

Ha az elítélt az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható.

Pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók.

6. § Az 5. § szerint büntetendő az is, aki az 5. § alá eső követelést a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez."




Ugye milyen érdekes? És hogy volt itt megoldás erre a helyzetre is?


Nincsenek megjegyzések: