Szerelmesek napja

Ma reggel, amikor az alsó rakparton mentünk és nem én vezettem, ráértem és felelősség nélkül bámészkodhattam.
A Duna túlpartján, a rézsűn, a hóba írva, szép szabályos mérnöki betűkkel:

LESZEL A FELESÉGEM?

Jó messziről láthatóan, hogy annak akinek szól, értesülhessen róla.

(kár, hogy valaki kicsit belefirkált a szép kérdésbe)

Sorstragédia

Manapság is keletkeznek görög sorstragédia alapjául szolgáló helyzetek
Igaz, ez most török. Két apja van egy egy török ikerpárnak.

Az igazi tragédia, hogy a bizonyosság megszerzése után a gyerekeket elválasztották egymástól is anyjuktól is.
Humánus megoldás.

Talán jobb lett volna, ha jótékony homály fedi továbbra is az ikrek származását. Legalábbis annak az öt embernek a szempontjából, akik testközelből érintettek az ügyben. A két kisgyereknek mindenképpen.

Láv iz in di er

Ritkán jön.
Hja kérem, már felnőtt.
Éli az életét, még akkor is ha tanul még.

Hallgatom, nézem, figyelem. Csillog a szeme, vibrál körülötte a levegő, lelkesen mesél, mosolyog, és én érzem a levegőben a szerelmet.
Ideje volt már.
Ha neki jó, nekem biztosan az lesz. Bárki, bármilyen nehezített körülményekkel.

Én csak tudom, hogy bármi működhet, minden ép ész és általánosan elfogadott sztereotípia ellenére.

Kijárt már neki régen. Ráférne a boldogság.

Ugyhogy akkor ezerrel: Love is in the air....