Az élen

Kapcsolgatjuk a tévét. Azazhogy nem én, mert a kapcsoló férfi ember kezébe való, ő azt onnan ki nem engedi, genetikusan kódolt a férfi is, a tévékapcsoló is, és összenőnek.
Én csak nézem(ném), de klakk: Mici néni, klakk: Koncz Zsuzsa, klakk: egy kátyús út.
Na vajon ezt hol fényképezték, melyik kerületben? klakk vissza: kép kinyit, nagy látószögbe, a kátyú úgy harminc centis átmérőjű, az út megrepedve, út szélén házak összedőlve. Jaaa, ez akkor Japán. Na, nekik minden idők legnagyobb földrengése kellett ahhoz, hogy kátyú legyen az úton.
Bezzeg nálunk! Az út magától kátyúsodik.
Lám-lám, Japán ha még nem is ért utol bennünket, de szorosan a nyomunkban van ...